KTI Közlekedés és Mobilitás Tudományos Folyóirat

Az iskolai mobilitás sajátos jelenségeinek kutatása Dunabogdány példáján keresztül

Albert Gábor — 2024-11-29

A közlekedésbiztonság színvonala az iskoláskorú gyermekek esetében mindig kiemelt kérdés, mert az egyik legvédtelenebb közlekedői csoportról van szó. Az iskolai mobilitással kapcsolatos problémák elősorban a nagyobb településeken merülnek fel, azonban az egyre erősödő gépjárműforgalom miatt a kisebb településeken is megjelentek. A Dunakanyarban fekvő kistelepülés, Dunabogdány mobilitási koncepciójának készítése során lehetőségünk nyílt az iskolai közlekedési szokások felmérésére. A kapott eredmények azonban nem minden esetben a bevett gyakorlatot tükrözték, ezért szükségesnek láttuk további kutatásokat folytatni a problémák feltárására. Cikkünk ezen további kutatásaink eredményét mutatja be, amelyeket összevetünk más kutatások eredményeivel és ezek alapján általános jellegű – elsősorban a gyermekek számára az aktív közlekedés biztonságát elősegítő – javaslatokat fogalmazunk meg.

A figyelemelterelő tényezők hatása a gyalogosok biztonságos átkelésére

Krizsik Nóra — 2024-11-29

A gyalogosok és a járművezetők maximális figyelme elengedhetetlen a mindennapi biztonságos közlekedéshez. Ezt a figyelmet azonban negatívan befolyásolják az utazás során végzett másodlagos tevékenységek. Sok esetben a gyalogosok telefonálnak, üzenetet írnak vagy zenét hallgatnak gyaloglásuk mellett annak érdekében, hogy kihasználják utazásuk holtidejeit. Jelenleg nincs olyan szabályozás Magyarországon, amely tiltaná ezeket a tevékenységeket a gyalogosforgalomban. Kutatásunk célja volt a gyalogosok közlekedésében népszerű figyelemelterelő tényezők vizsgálata. Elsődleges kutatási célunk volt annak meghatározása, hogy ezek a figyelemelterelő tényezők milyen hatással vannak a gyalogosok figyelmére, forgalomra való odafigyelésére. Kutatásunkat jelzőtáblával szabályozott kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken végeztük el. Vizsgálatainkhoz 4 budapesti helyszínt választottunk ki. Kutatásunk során a gyalogosok magatartását, forgalomra való figyelését videofelvételek segítségével elemeztük. Összességében eredményeink azt mutatják, hogy bár az eszközhasználat korlátozza a gyalogosok forgalomra irányuló figyelmét, a gyalogátkelőhelyek kialakítása nagyobb hatással van a gyalogosok közlekedési tudatosságára, mint a figyelemelterelő eszközök használata. Eredményeinket hasznosíthatónak tartjuk a balesetek és sérülések megelőzése érdekében végzett munkában.

A hazai közúti baleseti helyzet vármegyei szintű elemzése

Ötvös Viktória — 2024-11-29

Az EU a tagállamokat arra ösztönzi, hogy a közös célokat nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégiájuk megvalósításával érjék el, figyelembe véve sajátos helyzetüket, saját igényeiket és lehetőségeiket, és javasolja, hogy a tagállamok a legkedvezőtlenebb területekre összpontosítsák erőfeszítéseiket. Ezek alapján került meghatározásra a hazai stratégiai dokumentum, a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2023-2025 jövőképe is: a „Vision Zero” elve alapján 2050-re közel nullára csökkenjen a közúti halálozások, illetve a súlyos sérültek száma is. Az időközi cél a súlyosan sérültek és a közúti halálozások számának felére csökkentése 2030-ig a 2020-as adatokhoz képest. Az ambiciózus stratégiai célok megvalósításához elengedhetetlen a közlekedésbiztonsági beavatkozások megfelelő tervezése és országos szintű koordinációja. A különböző területi egységek (vármegyék) közlekedésbiztonsági tevékenységének stratégiai célokkal való összehangolása, és a megfelelő beavatkozások területeinek azonosítása még hatékonyabbá teheti a prevenciós tevékenységek végzését.

Az utastájékoztatási rendszerek és a létfontosságú közlekedési infrastruktúra védelem kapcsolatának vizsgálata

Dr. Lévai Zsolt — 2024-11-29

A közlekedési szolgáltatást igénybe vevők körében mindig is igény mutatkozott az utazással kapcsolatos információkra. Éppen ezért az utasok megfelelő tájékoztatása a személyszállítási szolgáltatási színvonal egyik kiemelt területe. A cikk azt a kapcsolatot vizsgálja, hogy miképpen lehet az utastájékoztatás a létfontosságú közlekedési infrastruktúra védelem segítségére, illetve szükséges-e magukat az utastájékoztató rendszereket is védeni.

Számszerűsített Térbeli Modell Rendszer fejlesztése a különböző közlekedési beruházások hatásainak optimalizálása érdekében

Fütyü István — 2024-11-29

A kutatás célja a közlekedési munkamegosztás térbeli vizsgálata, annak pozitív befolyásolása és várható hatásainak becslése különböző ösztönzők alkalmazása mellett. A munkamegosztás regionális / körzetek közötti hatékonyabb eloszlása mellett a további cél a modal-shift hasonló alapokon történő térbeli vizsgálata és a különböző multimodalitást ösztönző beavatkozások, valamint az innovatív és kooperatív rendszerek alkalmazásának és hatásainak modellezése. Az intermodalitás EU szinten már régóta fokozott és kitüntetett figyelmet kap, továbbá a technológiai fejlődés eredményeképpen a különböző módszertanok is újra értelmezhetőek, azok könnyebben, hatékonyabban és fokozott hasznossággal alkalmazhatóak. Az EU-s közlekedéspolitikai és klímacélok megvalósulása is jelentős mértékben függ az intermodalitás, és az egyes beruházások optimális alkalmazásától, melyhez a térbeli modell rendszer EU-szintű kiterjesztése további hozzáadott értékkel szolgálhat.

Harántirányú közösségi közlekedési útvonalak utasszámának meghatározása

Dr. Szabó Zsombor — 2024-11-29

Hazánk közlekedési rendszere történelmi adottságok miatt sugaras-körutas szerkezetű, ami azt jelenti, hogy a közlekedési rendszer központjából – Budapestről – sugárirányban húzódnak a fő közlekedési útvonalak, amelyeket harántirányban egyéb kapcsolatok egészítenek ki. Megfigyelhető továbbá, hogy az agglomerációs települések lakosságszámának növekedésével a hagyományos településszerkezet a budapesti agglomerációban fokozatosan átalakul, amelynek következtében a térségben a közlekedés iránti igény rendszere átalakul, az itt húzódó harántirányú útvonalak szerepe felértékelődik. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy hogyan lehet térszerkezeti adatok segítségével meghatározni ezen harántirányú vonalak utasvonzó képességét. Ehhez példaként Budapest közlekedési rendszerét vettem, ugyanis ebben az esetben hosszú időre visszamenő utasszámadatok érhetők el. Véleményem szerint az itt megfigyelt sajátosságok alkalmasak lehetnek arra, hogy a modellt – bizonyos megkötések mellett – kiterjesszem a közeli városkörnyékre is.

Előszó

Prof. dr. Gáspár László — 2024-11-29

Előszó

Magyarország vármegyeszékhelyeinek közúti elérhetősége és területi potenciál vizsgálata

Dr. Kovács Áron — 2024-11-29

A közúti közlekedés olyan alágazat, amely a szállítás révén szinte minden gazdasági folyamattal kapcsolatba hozható, és közvetlenül befolyásolja egy régió és ország gazdaságát, illetve társadalmi folyamatait. A vármegye székhelyek elérhetősége kiemelten fontos az áruk disztribúciója, a munkaerő mobilitása és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából. Az ehhez szükséges vizsgálatok a Google útvonaltervező 2022-es adatai és Hansen-féle gravitációs modell felhasználásával készültek. A vizsgálat rámutat azokra a vármegyeszékhelyekre, amelyek fejlesztésre szorulnak, valamint elősegíti a főváros-vármegye székhelyek közötti viszony feltérképezését.

A regionális repülőterek társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának aktuális kérdései

Dr. Novoszáth Péter — 2024-11-29

Egyre jobban tudatosul napjainkban, hogy a környezeti hatásokra való kizárólagos összpontosítás már nem elegendő, és a repülőtereknek együtt kell foglalkoznia a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kérdéseivel. E cikk legfőbb célja, hogy áttekintse a repülőterekre vonatkozó főbb iránymutatásokat, ajánlott intézkedéseket, amelyek segíthetnek a repülőterek fenntarthatóbbá válásában, és indikatív mérőszámokat kínálnak az ezen a téren elért eredményeik mérésére és a fejlesztendő területek azonosítására. A cikk a fentieken kívül röviden foglalkozik a katonai, valamint a polgári és katonai közös felhasználású repülőterek fenntarthatósági kérdéseivel is.