KTI Közlekedés és Mobilitás Tudományos Folyóirat

A hidrogéngazdaság szerepe a közlekedési ágazat zöld átállásában – a hidrogén meghajtású járművekkel kapcsolatos kutatások

Anita Boros — 2023-12-18

A közlekedési ágazat környezetterhelése és energiaigénye az elmúlt időszakban paradigmaváltásra késztette az ágazat meghatározó gyártóit és fejlesztőit. A kutatások olyan új megoldások kidolgozására irányulnak, amelyek az ágazat negatív környezeti mutatóit, fokozott energia szükségletét hivatottak mérsékelni. A kutatási fókuszterületek egyik kiemelkedő szegmense a hidrogéngazdaság és a hidrogén meghajtású gépjárművek fejlesztése. A tanulmány az ezzel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket foglalja össze, rávilágítva a technológia piaci térnyerését befolyásoló legfontosabb tényezőkre.

Import használt könnyű gépjárművek összetételének vizsgálata és javaslatok a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére

János Deák — 2023-12-18

A járműállomány környezetvédelmi tulajdonságok és életkor alapján történő értékelését követően javaslatokat mutatunk be arra, hogyan lehetne elősegíteni az elavult járművek importja helyett a minél kedvezőbb jellemzőkkel rendelkező használt és új járművek térnyeréséta magyarországi gépjármű-piacon. Elsősorban az adószabályok átalakítására vonatkozó javaslatok várható hatását vizsgáljuk.

Városi autóbusz-hálózat elektrifikációja

Péter Ákos Szilassy — 2023-12-18

Számos városban cél az elektromos autóbuszok részarányának növelése. Jelenleg azonban ezen autóbuszok drágábbak, mint a dízelüzemű járművek, valamint használatuk újszerű tervezési és üzemeltetési eljárások használatát követeli meg (pl. töltésütemezés, önjáró kapacitás). Ezek ellenére az elektrifikációt nem előzi meg hálózat-szintű tervezés. Kutatásunk célja a töltési infrastruktúra tervezésére, az elektromos autóbusz-típus kiválasztására és az elektrifikáció költségbecslésre vonatkozó módszertan kidolgozása volt. A kidolgozott módszer újszerűsége a töltési infrastruktúra viszonylatcsoport-szerinti optimalizálása a hálózat (viszonylatok, menetrend stb.), a jármű és a töltési infrastruktúra jellemzőinek figyelembevételével. A módszert Budapestre alkalmaztuk közös végállomással rendelkező vagy közös szakaszon közlekedő viszonylatok esetében statikus végállomási és dinamikus felsővezetékes töltést figyelembe véve. A jelentős közös szakasszal rendelkező viszonylatcsoportok esetében a fonódó szakaszon felsővezeték telepítése a kedvezőbb költségű szemben a végállomási töltők alkalmazásával. A közös végállomással, de minimális fonódó szakasszal rendelkező 47 vizsgált viszonylat esetében a végállomási töltés miatti csúcsidei többletjárműigény csupán +4%. Az eredmények segíthetik a városi autóbusz-hálózat elektrifikációjának tervezését.

Automata forgalmi statisztika objektumdetektálás és adaptív járműtrajektória klaszterezés alapján

Áron Dávid Agg — 2023-12-18

Az Intelligens Közlekedési Rendszerek (ITS) dinamikusan fejlődő és széles körben kutatott terület manapság. Nagyon szerteágazó tudományterület, amelynek fontos része a forgalmi dinamika elemzés, forgalomszámlálás és a forgalomi előrejelzések. Ebben a cikkben egy adaptív forgalomi statisztika generáló eljárást mutatunk be. A módszer álló megfigyelő szemszögéből készült videófelvételeken YOLOv7 objektumdetektorral detektálja a közlekedő járműveket és azonosítja azok kategóriáját. A videószekvenciákon elvégzett detektálásokat az általunk bemutatott módszer DeepSort követő algoritmus segítségével kapcsolja össze, aminek eredményeként előállnak az elhaladó járművek trajektóriái. A trajektóriák klaszterekbe sorolását OPTICS clustering eljárással végezzük el, aminek paraméterezésével szabályozzuk a létrejövő statisztika részletességét, ezáltal lehetővé válik akár utca-finomságú vagy sávszintű forgalmi adatok generálása ugyanabból a felvételből. Jelen cikkünkben négy különböző helyszínen készült felvételen teszteltük az eljárásunkat, aminek eredményeként nemcsak az egyes irányok tetszőleges felbontású forgalmi statisztikáit állíthatjuk elő, hanem azok időszakok szerinti és útirány szerinti normalizáltjait is. A normalizált statisztikai adatok megmutatják a forgalom szempontjából frekventált időszakokat és útvonalakat. A cikk végén gyakorlati hasznosíthatóságra irányuló példákon keresztül mutatjuk be a módszer teljesítőképességét.

Előszó

László Gáspár — 2023-12-18

Előszó

Korszakváltás a közlekedésben? A pandémiás helyzet hatásai

Béla Bauer — 2023-12-18

Tanulmányunk a pandémiás helyzet közlekedésre és – részben – a turizmusra gyakorolt hatásait a Közlekedéstudományi Intézet Stratégiai és Koordinációs Központjának 2020-as kvalitatív és kvantitatív, és 2021-es kvantitatív kutatásának eredményei alapján elemzi, elsősorban problémafelvető, leíró jelleggel. Bemutatjuk, hogy 2020-ban az óvatosság határozta meg leginkább a közlekedési módok választásával kapcsolatos attitűdöket, és azt, hogy a fiatalok kisebb arányban tettek le az autós közlekedésről, mint az idősek, míg a kerékpárhasználók aránya csak az idősek körében nem nőtt jelentősebben.

Az összekapcsolt autonóm járművek mibenlétéről

Miklós Lukovics — 2023-12-18

Az autonóm járművekkel kapcsolatos műszaki-természettudományi, valamint társadalomtudományi kutatások száma napjainkban dinamikusan nő, így egyre többet tud a nemzetközi tudományos és gyakorlati közösség az autonóm járművekről. Ezzel párhuzamosan a járműautomatizálásban és a közlekedési infrastruktúrában olyan új technológiák erősödnek meg, melyek lehetővé teszik azt, hogy az autonóm járművek adatkapcsolatot létesítsenek egymással, a közlekedés egyéb résztvevőivel és az infrastruktúrával. Mindez lehetővé teszi, hogy az autonóm járművek ne csupán „lássák”, hanem „érzékeljék” is a környezetüket, növelve ezzel a városi közlekedés biztonságát, és jelentősen átalakítva a városi közlekedést. Jelen tanulmány célja, hogy körüljárja az összekapcsolt autonóm járművek (Connected and Autonomous Vehicles, CAV) mibenlétét, arról elméleti áttekintést adjon. Célunk, hogy a hazai tudományos és gyakorlati közösség számára olyan „fogalomtárat” hozzunk létre, amely könnyen áttekinthetővé teszi az összekapcsolt önvezető járművek témakörét, megkönnyítve ezzel a városi közlekedési rendszerekbe való illeszthetőségük előkészítését

Esettanulmány Izraelből: drónok ellenőrzött légtérben

Gábor Horváth — 2023-12-18

Az Izraeli Polgári Légiközlekedési Hatóság által a Hermes 900 Starliner pilóta nélküli légijármű rendszer (UAS) számára kiadott típusalkalmassági tanúsítvány birtokában a világon elsőként Izrael légterében közlekedhet térben és időben egy ellenőrzött légtéren belül hagyományos légijármű és drón. Jelen tanulmányban az idáig vezető folyamatok bemutatására és elemzésére kerül sor azzal a céllal, hogy érdemben elősegítse a pilóta nélküli állami légijárművek magyar légtérbe történő integrációjával összefüggő neuralgikus pontok beazonosítását, valamint az azok felszámolásához szükséges javaslatok előkészítését.

Közlekedés és a mobilkommunikáció kapcsolata

Gergely Kún — 2023-12-18

A közlekedés és a mobilkommunikáció napjainkban már elválaszthatatlan fogalmak. A két tudományterület összefonódása már több évtizeddel ezelőtt elkezdődött. A gyors információ áramlás nagymértékben javíthatja a közlekedés biztonságot, ugyanakkor az információ hiány egyre nagyobb veszélyeket rejt. A közlekedés és a mobil hálózati kommunikáció professzionális összekapcsolása a második generációs mobilhálózatok korában kezdődött. Bebizonyosodott, hogy a közlekedésbiztonság növelése érdekében alkalmazott mobil rendszereknek szigorú minőségi mutató elvárásoknak kell megfelelniük. Napjainkban és a közeljövőben a közlekedés és a mobil kommunikáció egymásba fonódása az ötödik generációs rendszerekben csúcsosodik ki.